- Szükséged van egy új fehér nadrágra! - húzott föl G. az étteremben az asztal mellől.

- Tessék?! - néztem rá értetlenül.

- Csak gyere, mutatok valamit. Bízz bennem! - nézett mélyen a szemembe, megfogta a jobb kezemet és a közeli üzlet felé vezetett.

A fehér nadrágok sorba rendezve lógtak a vállfákon, ahonnan találomra lekapott egyet, kezembe nyomta, majd magának is leakasztott egy hasonlót és kezemet továbbra sem engedve el a próbafülkék felé vette az irányt. Betuszkolt az egyikbe, miközben ő maga is öltözni indult.

- Ha kész, gyere át, meg akarom nézni, hogy áll!

Mikor beléptem hozzá a függöny mögé csak egy póló volt rajta, ami alatt farka úgy meredezett előre, mintha fel akarna nyársalni.

- Fordulj meg és csak pucsíts! - mondta, majd egy határozott mozdulattal valóban felnyársalt.

Alig lökött párat rajtam, éreztem, hogy önt el a vágy, ám ekkor kintről vidám diáklány csapat csicsergése ütötte meg a fülemet.

- Ha ezt így folytatod, sikítani fogok! - fenyegettem meg.

- Fordulj meg! - utasított határozottan.

Egy mozdulattal letérdeltetett maga elé és farkával gyorsan betömte számat mielőtt szóra nyithattam volna. Hatalmasat élvezett, bár nem hallottam, de éreztem a lüktetéséből.

Igyekeztem minden cseppjét lenyelni édes nedűjének, majd csendben visszaosontam a saját próbafülkémbe. Két perc múlva egyszerre léptünk ki és fogtuk meg egymás kezét, mikor az egyik eladónő mellénk toppant.

- Megfelelőek voltak a méretek? Elviszik őket?

- Nem tudtunk dönteni - mondta G. Én megszólalni sem tudtam, csak kezeimet kaptam hirtelen az arcomhoz. - Azt hiszem elmegyünk előtte ebédelni. Nézze a feleségem milyen éhes, már a nyála is csorog. Ilyenkor nem tud gondolkodni.

- De jól állt?

- Igen, neki nagyon jól állt - kacsintottam az eladónőre, miközben a maradék spermát lenyaltam szám szögletéből, és a döbbent diáklányok sorfala között nevetve hagytuk el az üzletet.

Kép: Unsplash