Már megint egy nyomorult éjszaka, amit vidéken kellett töltenem… Mire hazaérek, addigra a férjem elindul dolgozni, a gyerekeknek az első órákat tartják a tanárok. Lefekhetek aludni az átdolgozott hajnali órák után, csokilikőr után elbódulnék. A fenét csokilikőr! Egy feles a szatmári szilvából,…

- Atyám, meg lehet ezt bocsátani? - Kezdésnek azt hiszem 3 „Miatyánk” elég lesz…

- Drágám, ne haragudj, de... nekem ez már túl kicsi... - Kicsi? Ezt hogy érted? - Kicsi! Így, ahogy mondom! Kicsi és hát... kevés is.

Arra ébredtem, hogy nyaltak. Valaki a makkomat nyalogatta. Nem értettem a dolgot, de átadtam magam a kellemes érzésnek, és hagytam, hogy kényeztessen az ismeretlen. Biztosan álmodom - állapítottam meg magamban, ráadásul nagyon bizsergető volt.

- Akkor beírhatom a naptárba a jövő hét szerdát? Este 7 óra megfelelő lenne Önnek? - Ez egyszerűen felháborító! Pimasz! Szemtelen! Azt hiszi bárkivel elmegyek randizni? - Kérem, ez nem randi, ez „csupán” egy vacsora. - Azt hiszi a fenekem alapján meg tud ítélni? - Nem…

- Meg… megfoghatom? - Ennyire kíváncsi vagy? - Iii… igen… Hajdanán Olivér volt az osztály „legnyeszlettebb” fiúja: vékony volt, alacsony is, és ha még mindez nem lett volna elég, egy nyári szünet után dauerolt hajjal jött szeptemberben az iskolába. Fogadott, vesztett.…

- Nagyon jól csinálod, ne hagyd abba! - biztattam. Figyeltem, ahogy a csuklója járt. Egymás szemébe néztünk, fülig ért a szája. - Akkor jó lesz így? - kérdezte. - Persze, csak ne add fel! Akkor jó, ha kemény. - Igyekszem, igyekszem... - lihegte. - Másik kézzel esetleg?

- Látom a szemedben a vágyat - mondta halkan, ahogy lassan közelített felém. - Pontosan annyira akarod, mint én - tette hozzá, és a következő lépéssel már a falhoz is szegezett. - Nem! - kiáltottam reménytelenül, bár magam is tudtam már, hogy veszítettem. A harcot a testem…

Egy soha meg nem történő jövőben ajtót nyitsz nekem, belépek a lakásodba, először látlak a szexchat orgazmusaink után. A két gyertya valószínűleg az étkező asztalon lobog. Mégsem jutunk beljebb a bejáratnál. Egy soha meg nem történő jövőben szád nem feszíti szét az ajkaimat. Nem kell feszítenie,…

„Ez az én estém lesz” - gondolta a nő - „ma csak azt teszem, amihez kedvem van”. Beállt a zuhany alá, testét illatos olajokba áztatott tengeri sóval dörzsölte át, hogy bőre még puhább legyen. Mikor készen lett, óvatosan itatta fel magáról a vízcseppeket, bőrébe testápolót masszírozott, hajára egy…

- Ez most jól esett! - sóhajtotta kimerülten a lány. - Pedig még van hátra pár gyakorlat! - kacsintott a fiú. - Jó, jó, ne hajts! - Hidd el, ezt nem lehet könnyedén venni, fél vállról! Kitartás kell hozzá!

Nem szabadna itt lennem. Nem szabadna ezt tennem, mégsem mentem sehova. Legvadabb fantáziáimban sem gondoltam volna, hogy valaha ilyen helyzetben leszek. Olyan hirtelen ragadta meg a csípőmet, hogy fel sem fogtam, mi történik, amikor ajka lecsapott az enyémre. Ajkaim az övé alatt, és a…

Messziről látom, hogy kiszúr magának, miközben lassan haladok felé, figyelem, ahogy számláz. Csak egy kis vacsorának valóért ugrottam be a sarki közértbe: túró, tejföl, gyümölcs van a kosaramban. Évek óta ide járok, ismerek mindenkit, ha nem is név szerint, de őt még nem…

- Csókolom! Megjött a Körbenállók harmadik része? - szólt be egy kisfiú a kicsiny újságos pavilon résnyi ablakán. - Igen, ma reggel hozták, tessék! - nyújtotta át mosolyogva neki az ablak túloldalán ülő, fiatal szőke szépség. A kisfiú kifizette az újságon lévő árat,…

 - Itt vagyunk! - kiáltott ki a barátnőm, miközben még mindig bennem volt. - Mit csinálsz?- sziszegtem dühösen, ő pedig csak vigyorgott az ajtót lesve. Nem is kellett sok, hogy benyisson, és meglepetten figyelje a kis jelenetet. Ekkor barátnőm kihúzta az ujjait, majd a szájához…

- Túl szűk. - Ne kezd...! - Sötét is... - Volt már sokkal szűkebb is, sötétebb is. Tudom, mesélted.

- Nagyon finomat főztél édesem! - hajolt oda Peter a párjához, Ginához, aki a jobbján ült. Elcsattant egy puszi a szájra dicséretképpen. - Tényleg nagyon finom! És ez még csak az első fogás? Mi jöhet ezután? - csodálkozott George, aki az asztal másik végében ült. Párja,…

A blúzom felső két gombjával játszott keze. Lassan kigombolta, miközben folyamatosan tekintetemet kereste. Talán azt várta, hogy megállítsam, de nem tettem. Túlságosan is hajtott a kíváncsiság? Ahogy szétnyílt az ingem, ujjai lassan kalandozni kezdtek bőröm lágy húsán.…

- Azt mondtad: Károly-híd. - Jó, de mennyivel egyszerűbb itthon, nem? - Végül is a csehek nem tudnak olyan jó fagyit csinálni, mint a magyarok... - Még egy nyalást?

Este volt, a mellékutcában senki nem járt. A délutáni műszak után jó, ha éjfél előtt hazaért a szőkeség. A ház súlyos kapuját csak nehezen tudta kinyitni, ami hatalmas csattanással csukódott be mögötte. A kulcscsomó zörgését a régi épület folyosójának falai…