Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hullámok
2017. augusztus 21. írta: Natalie RivenRoux

Hullámok

- részlet -

 „Wave after wave, wave after wave

I'm slowly drifting…”

(Mr. Probz – Wawes)

  napozos.jpg

 

 –  Elég volt?  Nem kérsz többet? És a süti??? Ott van még az a halom vaníliás csoda! Muszáj megenni, mert estig már nem bírja. A jégakkukban már csak víz van…

–  Nem tudok többet enni. Komolyan. Majd szép lassan elmajszolod - mondta a lány szinte oda sem figyelve. Az agyában folyamatosan a csónakban történt néhány órával azelőtti őrületes szeretkezés képei villogtak.

–  Ennyit??? Ne viccelj… –  Ákos nagyot sóhajtott, majd megadóan nekilátott az édességnek, de pár szelet után már lassított a tempón, és csak csipegetett. Közben folyamatosan a mellette hason fekve napfürdőző meztelen lány csábító domborulatain legeltette a szemét, és ismét nagy kedvet érzett, hogy újra átéljék a csónakban történteket. Képtelen volt betelni vele.

Anna csukott szemmel, a karjain nyugtatott fejjel is minden porcikájával érzékelte és élvezte Ákos átható tekintetét a bőrén, a hátán, a derekán… Combjai közt érezte a csiklandozó forróságot, de nem mozdult. Most nem. Nagyvad akart lenni, trófea ismét. Finoman, szinte észrevétlenül megemelte a csípőjét, kényelmesebb helyet keresve mocorgott egy kicsit a süppedő homokon – talán valamivel hosszabb ideig is a kelleténél  –, szinte tálcán kínálva fel barnára sült, buja hátsóját a férfinak, aki hirtelen ötlettől vezérelve fogta a maradék három krémes-habos süteményt, és egy gyors mozdulattal a fenti testrészre maszatolta.

Anna felsikított. Egész teste megfeszült a nem várt ingertől, de képtelen volt megfordulni, mert a másik szinte azonnal rávetette magát, arcát beletemette az édes-krémes mennyországba, és mohón nyalogatni, harapdálni kezdte az isteni desszertet.

 –  Bocsánat, bocsánat, szívem! Véletlenül összekentelek, de nyugi, nyoma sem marad, majd meglátod! – dörmögte bele a vanília illatú, érzéki hajlatokba.

 A lány felemelte a fejét, állát kaján mosollyal a kézfejére támasztotta és elégedett sóhajjal nyugtázta magában: jól van matrózom, vetted az adást… nincs mese, kedvemre való FÉRFI vagy...

 

Natalie Riven-Roux & Daniel P. Campbell

 https://www.facebook.com/rivenroux.and.campbell/

 

Fotók: Pixabay

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása