- Drágám, ne haragudj, de... nekem ez már túl kicsi...
- Kicsi? Ezt hogy érted?
- Kicsi! Így, ahogy mondom! Kicsi és hát... kevés is.
- 15 éve vagyunk együtt, 15 éve csak a tied, te használod. 15 évig jó volt! Most mi történt?
- Láttam a Béláét. Hát kérlek, az hatalmas!
- Te láttad a Béláét? Mégis hogyan?
- Drágám, csak a vak nem veszi észre, hogy neki mekkora van!
- Más is látta?
- Igen, a kolléganőkkel körbeálltuk és úgy csodáltuk.
- Nem szégyelltétek magatokat?
- Képzeld, Mancika a könyvelésről még meg is fogta. Sőt, Pirike ki is próbálhatta. Tudod milyen a Béla: azt hiszi, mert neki van a legnagyobb, már minden nő a lába elé térdel.
- Persze te is...
- Hááát... hazudnék, ha azt mondanám, nem szeretnék én is ekkorát kipróbálni.
- De mégis, hogy képzeled? Mindent felrúgunk, csak mert te nagyobbra vágysz?
- Na de Pistukám! 15 éve! Mikor megismertelek sem volt már új, sőt mások is használták előttem. Kicsi is, lassú is... Épp ideje már, hogy egy nagyobb autót vegyünk végre!
Fotó: Pixabay